Sötétben futsz? A sofőr később lát meg, mint gondolod

A sofőr később lát meg, mint gondolod

Októberben a munka utáni futás egyre nagyobb része sötétben megy le. A legtöbb futó ilyenkor azzal nyugtatja magát, hogy a fényszóróban úgyis látszik. A mérések szerint ez a legkevésbé megbízható érzésünk.

Tyrrell, Wood és Carberry 2004-ben húsz gyalogost állított egy lezárt tesztpálya útpadkájára. Gombnyomással kellett jelezniük, szerintük mikortól veszi észre őket a közeledő autó vezetője. A résztvevők túlbecsülték a saját láthatóságukat, és nagyon alábecsülték, mennyit számít a fényvisszaverő ruházat. Egy 2013-as kísérletben 48 egyetemista becsülte meg ugyanezt. A becslésük akkor sem változott, amikor a fényszórók fényéből titokban csak 3% maradt.

A sofőr oldaláról Wood, Tyrrell és Carberry 2005-ben mért. A legrosszabb helyzetben, tompított fénynél, fekete ruhás gyalogosnál és szembejövő vakítás mellett a vezetők a gyalogosok 5%-át ismerték fel. Amikor a gyalogos a mozgását kirajzoló fényvisszaverő ruhát viselt, és nem volt vakítás, mindegyiküket. Az átlagos felismerési távolság 0 métertől (idősebb vezetők, tompított fény, fekete ruha) 220 méterig terjedt (fiatal vezetők, távolsági fény, fényvisszaverő jelölés).

Mérési megjegyzés: mindkét vizsgálat lezárt pályán, kis mintán, amerikai és ausztrál kutatók vezetésével készült. A pontos méterek tehát nem vihetők át egy az egyben egy magyar mellékútra, az irány viszont egyértelmű. A Rendőrség gyalogosoknak szóló tájékoztatója szerint a tompított fényszóró 35–45 méterre világítja meg az útfelületet, esőben és ködben ennél jóval kevésbé. Ha sötét ruhában futsz, ez a távolság könnyen a fékút alá esik.

Mit ír elő a KRESZ

A KRESZ-ben (1/1975. KPM–BM együttes rendelet) nincs külön futószabály. Szerkesztői olvasatunk szerint aki futva halad az úton, a gyalogosokra vonatkozó 21. § szerint közlekedik. A lényeg:

• Hol futhatsz: a járdán; ahol járda nincs, a leállósávon, az útpadkán vagy a kerékpárúton (21. § (1)). Gyalog- és kerékpárúton a kerékpárosokat nem akadályozhatod és nem veszélyeztetheted (21. § (13)).
• Ha csak az úttest marad: az úttest szélén, egy sorban futhatsz. Lakott területen lehetőleg, lakott területen kívül mindig a bal oldalon, a forgalommal szemben (21. § (3)). Így a feléd tartó autót látod, és időben lelépsz a padkára.
• Mellény lakott területen kívül: a lakott területen kívüli út úttestjén, leállósávján és útpadkáján éjszaka és korlátozott látási viszonyok esetén fényvisszaverő mellényt (ruházatot) kell viselni (21. § (12)). Ez alól csak a gyalogosok zárt csoportja kivétel, amelyre a 22. § külön lámpaszabályt ír elő.
• Tilos: autópályán (a leállósávon is) és autóúton (a leállósávon és az útpadkán is) közlekedni (21. § (9)).

Három fogalmat érdemes pontosan érteni, mert a rendelet 1. számú függeléke másképp határozza meg őket, mint a köznyelv. A lakott terület a lakott terület kezdetét és végét jelző táblák közti szakasz, nem az, ahol házakat látsz. Az éjszaka az esti szürkület kezdetétől a reggeli szürkület végéig tart, vagyis a kötelezettség már szürkületkor indul, nem teljes sötétben. A korlátozott látási viszony felhősödés, köd, eső, hóesés vagy porfelhő miatti jelentős korlátozottság, így egy ködös nappali futásnál is számít. A fényvisszaverő mellény a függelék szerint az MSZ EN 471:2003 szabvány követelményeinek megfelelő mellény vagy ruházat, tehát egy keskeny fényvisszaverő csík a cipőn nem helyettesíti.

Egyéni gyalogosnak a KRESZ lámpát nem ír elő. Lámpát csak a méretes tárgyat vivő gyalogosnak (21. § (4)) és a zárt csoportnak (22. § (2)) kötelező vinnie. A lámpa tehát a te döntésed. Ez az összefoglaló nem jogi tanácsadás; a hatályos szöveget a Nemzeti Jogszabálytárban olvashatod.

Mellény, fényvisszaverő csík, neonszín: mi mit old meg

A fényvisszaverő anyag a fényt oda veri vissza, ahonnan érkezett, vagyis a fényszóróból a sofőr szemébe. King, Szubski és Tyrrell 2024-es kísérleteiben a résztvevők alábecsülték, milyen fényesnek látszik a fényvisszaverő felület, a fluoreszkáló (neon) és a sima világos anyagokat viszont túlbecsülték. A gyakorlati következtetés: nappal a neonsárga póló feltűnő, éjjel a fényszóróban a fényvisszaverő felület dolgozik.

A fényvisszaverő anyag elhelyezése is számít. Wood és munkatársai 2017-ben 14 fiatal sofőr szemmozgását követték éjszaka, lezárt pályán. A gyalogosok fekete ruhát viseltek, egyszer csak szabványos fényvisszaverő mellénnyel, egyszer a mellény mellett a végtagok mozgását kirajzoló fényvisszaverő jelölésekkel. A sofőrök a mellényes gyalogost átlagosan 184,5 méterről ismerték fel, a mozgást is mutatót 319,1 méterről. Azt, hogy a gyalogos merre néz, 95,6 helyett 215,4 méterről látták.

Ebből következik a futónak legolcsóbb javítás: a kötelező mellény mellé tegyél fényvisszaverő pántot a bokádra, ahol a mozgás a legnagyobb. A vizsgálat nem mondja meg, pontosan melyik testrészen mennyit ér egy-egy csík. Ennyi szerkesztői következtetés, nem mérési eredmény.

Fejlámpa vagy mellkaslámpa

A lámpa elsősorban arra kell, hogy lásd, hova lépsz. Erre a két elhelyezésnek más az erőssége, és ezekről mérést nem találtunk, csak a fény útjából levezethető érveket.

• Fejlámpa: oda világít, ahova nézel, ezért kanyarban és kereszteződésnél előbb mutatja az utat. A hátránya, hogy a fény a szemed közvetlen közelében van. Egy övcsatra szerelhető lámpa amerikai szabadalmi leírása a fejlámpa hátrányaként írja le, hogy a tárgyak árnyéka így mögéjük esik és rejtve marad, ezért romlik a mélységérzékelés: a talaj laposabbnak tűnik, mint amilyen. Ha a szembejövő autóra vagy futóra nézel, a fénnyel őt is vakítod, ezért billentsd lefelé.
• Mellkas- vagy derékra szerelt lámpa: a fény lejjebb van, mint a szemed, ezért a kő, a gyökér és a kátyú árnyéka látszik. A törzseddel együtt fordul, a fejeddel nem, ezért kanyar előtt később mutatja az új irányt.

Aszfalton és kivilágítatlan mellékúton egyik sem hiba. Köves terepen a lejjebb szerelt fény vagy a kettő együtt teszi olvashatóbbá a talajt. Mögötted a sofőr egyiket sem látja: hátrafelé a mellény és a fényvisszaverő csíkok dolgoznak. Ha hátra is jelezni szeretnél, egy villogó vagy folyamatos piros hátsó fény erre való, bár a KRESZ egyéni futónak ezt sem írja elő.

Útvonal sötétedés után

Sötétben nem a leggyorsabb kör a jó kör, hanem az, ahol a legkevesebbszer kell egy úttesten osztoznod autókkal.

1. Válassz járdás, kivilágított szakaszt. Városban a folyamatos járda és a jól megvilágított park többet ér, mint egy csendes, de padka nélküli mellékút.
2. Ne új útvonalon kezdj. Amit nappal ismersz, azon sötétben is tudod, hol a kátyú, hol fogy el a járda.
3. Kerüld a padka nélküli, gyors forgalmú szakaszt. Ha lakott területen kívül mégis úttesten futsz, maradj a bal szélen, egy sorban, mellényben.
4. Tervezz rövid kört a ház körül, amelyből bármikor kiszállhatsz, és szólj valakinek, merre mész és mikorra érsz vissza.
5. A köd és az eső is sötétség. A korlátozott látási viszony a KRESZ szerint is ugyanazt a mellénykötelezettséget hozza, és a Rendőrség szerint ilyenkor a fényszóró látótávolsága is rövidebb.

Mielőtt kilépsz az ajtón

Ha a helyszínt még keresed, a városi futóhelyek összehasonlításáról szóló útmutató szempontjai sötétben is működnek, csak a világítás és a járda kerül előre. Ha az időjárás miatt kérdéses az esti kör, a zivataros előrejelzésről szóló útmutató segít dönteni halasztás, rövidítés és útvonalcsere között. A napszak választásáról pedig a reggeli és esti futást összevető írásunk szól; az nyárra készült, de a döntési szempontjai ősszel is érvényesek.