Mért tudás. Jobb futás.

Miért mutat más szintemelkedést az óra, az útvonaltervező és a versenyoldal?

Három eltérő adatforrás: barometrikus szenzor, műholdas becslés és digitális domborzatmodell. Az eltérés oka gyakran a módszer, mintavételezés és simítás, ezért összehasonlításhoz stabil forrás kell.

A „szint” nem egyetlen nyers mérés

Az összes szintemelkedés sok apró pozitív magasságváltozás összege. Már az is megváltoztatja az eredményt, hogy honnan jönnek a magasságpontok, milyen sűrűn követik egymást, és mekkora hullámzást tekint az algoritmus zajnak.

Jelöletlen sportóra és felirat nélküli szintvonalas térkép előtt hullámos terepfutó útvonal látható.
Az óra, a domborzatmodell és a versenyoldal ugyanazt a hegyet eltérő módszerrel méri. Saját generált illusztráció

Ezért ugyanarra az útvonalra az óra, az alkalmazás és a versenyoldal eltérő számot adhat úgy is, hogy egyik sem egyszerűen „rossz”.

Barometrikus óra: légnyomásból magasság

A barometrikus magasságmérő a légnyomás változásából becsli a szintet. Folyamatos emelkedésnél sima profilt adhat, de időjárási nyomásváltozás, eltömődött szenzornyílás vagy hibás kezdőkalibráció eltolhatja az eredményt. A konkrét kalibrációt mindig a saját eszközöd kézikönyve szerint kezeld.

A barométer előnye nem az, hogy tévedhetetlen, hanem hogy más hibaforrása van, mint a műholdas magasságnak.

GPS-magasság: a függőleges tengely is becslés

A helymeghatározó eszköz háromdimenziós pozíciót számol. A függőleges komponens zajos lehet, különösen takarás, meredek völgy, épületek vagy kedvezőtlen műholdgeometria mellett. Ha minden apró fel-le mozgást összeadnánk, a zaj hamis emelkedést termelne; ezért az alkalmazások szűrnek.

Két szolgáltatás különböző szűrővel ugyanabból a nyomból is más összeget készíthet.

Útvonaltervező: a nyomvonalat rácsra teszi

A digitális domborzatmodell nem a futás pillanatában mér. Egy előre elkészített felszínrács magasságát rendeli az útvonal pontjaihoz. A NASA SRTM globális termékének cellamérete körülbelül 30 méter. Egy keskeny töltés, mély bevágás vagy híd nem feltétlenül jelenik meg úgy a rácsban, ahogy a lábad alatt van.

Az útvonaltervező ezen felül saját mintavételezést és simítást használ. A modell neve és verziója ezért ugyanúgy mérési adat, mint az óra típusa.

Versenyoldal: szervezői referencia

A verseny által közölt szint lehet térképi modellből számolt, terepi mérésből származó vagy korábbi fájlból átvett adat. Ha a szervező leírja a módszert, azt kezeld a pálya hivatalos referenciájaként. Ha nem írja le, a szám hasznos tájékoztatás, de nem laborstandard.

Hogyan lesz összehasonlítható a saját naplód?

Válassz egy elsődleges forrást, és tartsd stabilan:

  • ugyanaz az óra és profil;
  • ugyanaz a kalibrációs szokás;
  • ugyanaz az utólagos korrekciós beállítás;
  • ugyanaz az alkalmazásverzió, ha ismert.

A naplóba írd fel: óra szerinti szint, utólag korrigált szint, szervezői szint. Ne átlagold őket. Három külön módszert nem tesz pontosabbá a középérték.

Mikor gyanús az eltérés?

Ha egy ismert, azonos útvonal szintje egyik napról a másikra nagyot ugrik, ellenőrizd a kalibrációt, a szenzornyílást, az útvonalfájlt és azt, bekapcsolt-e utólagos magasságkorrekció. Ez műszaki ellenőrzés, nem edzésértékelés.

Tedd mellé a terepet

Az emelkedés csak egy része annak, amit a heti kilométer eltakar. Folytasd A heti kilométer csak a történet fele cikkel, és írd a szint mellé a felületet, környezetet és észlelt erőfeszítést is.

Források

  1. NASA Shuttle Radar Topography Mission Global 1 arc second V003 Description; Product Summary; Spatial Resolution Az útvonaltervezők által is használható digitális domborzatmodell egy rácsos felszínmodell; a globális termék térbeli felbontása körülbelül 30 méter, ezért nem azonos az óra pontszerű mérésével. (új lapon nyílik)
  2. Understanding How the Barometric Altimeter Sensor Works on a Garmin Outdoor Watch Barometric altimeter operation and calibration guidance Gyártói háttér a légnyomásból származtatott magasságmérés és a kalibráció szerepéhez; más eszközök algoritmusa eltérhet. (új lapon nyílik)