Köhögés a hideg futás után: mit csinál a fagyos levegő a légutakkal?

Ez az írás azt foglalja össze, mit mértek a hideg levegő és a légutak kapcsolatáról, mit ajánlanak a szakmai irányelvek, és hol ér véget az, amit egy futócikk el tud mondani. A diagnózis és a kezelés orvosi kérdés, és ennek oka is kiderül a szövegből.

Mi a terhelés okozta hörgőszűkület

Az Amerikai Mellkasi Társaság (ATS) 2013-as klinikai irányelve szerint az EIB a légutak heveny szűkülete, amely a terhelés következtében jön létre. Az asztmás betegek jelentős részénél előfordul, de olyanoknál is jelentkezhet, akiknek nincs ismert asztmájuk.

Két részlete futóknak különösen fontos. Az irányelv szerint az EIB-t a terhelés hatására megváltozó légzésfunkció alapján állapítják meg, nem a tünetek alapján. A kritérium az, hogy az első másodpercben kifújt levegő mennyisége (FEV1) legalább 10%-kal csökken a terhelés után. A köhögés, a sípoló légzés vagy a mellkasi szorítás tehát jel, de nem bizonyíték: ugyanezek a tünetek más okból is előjöhetnek, és fordítva, a mért szűkület sem mindig jár feltűnő panasszal.

Miért éppen a hideg és a száraz levegő

Frischhut és munkatársai 2020-as vizsgálatának kiindulópontja szerint −15 °C alatti hőmérsékleten a terhelés kiszárítja és lehűti a légutakat, és ez okozza a hörgőszűkületet és a légúti tüneteket, különösen a téli sportolóknál. A mechanizmus lényege, hogy nagy légzési perctérfogatnál a légutaknak sok hideg, száraz levegőt kell rövid idő alatt felmelegíteniük és párával telíteniük.

Hogy ez hosszú távon is számít, arra a sífutók a legismertebb példa. Larsson és munkatársai 1993-ban 42 svéd élsífutót vizsgáltak 29 nem síelő társukkal összevetve. A sífutók közül 33-nak volt asztmás tünete vagy hörgő-túlérzékenysége, 15-en rendszeresen használtak asztmagyógyszert, míg a kontrollcsoportból egyetlen embernél találtak tünetet és túlérzékenységet. A szerzők szerint a legvalószínűbb magyarázat a nagy mennyiségű hideg levegő belégzése megerőltető terhelés közben. Kennedy és munkatársai 2016-ban 18 élsífutó nőt követtek egy éven át: a légúti gyulladás jelei és a köhögéses panaszok a téli hónapokra nőttek meg, és összefüggtek az éves edzésórák számával.

Ezek élsportolók, akik heti sok órát edzenek mínuszokban. Egy amatőr futó terhelése ettől messze van, ezért az ő adataikat óvatosan kell átvinni.

Hány fok számít

A legközvetlenebb adatot Kennedy és Faulhaber 2018-as kísérlete adja. 17 aktív nő öt alkalommal futott klímakamrában, 0, −5, −10, −15 és −20 °C-on, 40%-os páratartalom mellett. Az FEV1 átlagosan 4–5%-kal csökkent 0 és −15 °C között, és 7%-kal −20 °C-on. A légúti tünetek és az érzett erőfeszítés −15 és −20 °C-on nőttek meg jelentősen. A légzésfunkció a terhelés után 3–6 perccel volt a legrosszabb, és 20 percre visszatért a kiindulási értékre.

Kennedy és munkatársai 2020-ban 18 sportolóval (9 nővel) már csak 0 és −20 °C-ot hasonlították össze. −20 °C-on az FEV1 hasonlóan csökkent a két nemben (férfiaknál 7,5%-kal, nőknél 6,3%-kal), 0 °C-on viszont nem.

Mérési megjegyzés: ezek átlagok egészséges, edzett résztvevőkön, és a 10%-os diagnosztikus határ alatt maradnak. Azt mutatják, hogy a légutak reagálnak a hidegre, és hogy a hatás −15 °C alatt nő meg. Azt nem mutatják, hogy egy adott futónak van-e EIB-je: ahhoz egyéni mérés kell.

Magyar viszonyok között a HungaroMet 1991–2020-as adatai szerint Budapesten decemberben az átlagos minimum −1,4 °C, és az év leghidegebb hónapja a január. A −15 °C tehát nálunk nem átlagos téli reggel. A légúti panasz viszont nem csak a fokokon múlik: a szárazság és az intenzitás is számít, és a légzésed a résztávnál sokkal nagyobb, mint a könnyű futásnál.

Maszk, sál, bemelegítés: mit mértek

Az ATS irányelve két nem gyógyszeres lépést is említ EIB-vel élő betegeknek:

• Bemelegítés: minden EIB-s betegnek intervallumos vagy kombinált bemelegítést ajánl a tervezett terhelés előtt. Ez erős ajánlás, közepes minőségű bizonyítékkal.
• Levegőt melegítő eszköz: hideg időben mozgó EIB-s betegeknek feltételesen javasolja olyan eszköz, például maszk rutinszerű használatát, amely melegíti és párásítja a belélegzett levegőt. Ez feltételes javaslat, alacsony minőségű bizonyítékkal.

A hő- és páracserélő maszkokról (HME) azóta több kis kísérlet is született. Stenfors és munkatársai 2022-ben 23 egészséges, edzett résztvevővel −15 °C-on futtattak négyperces maximális próbát. Maszk nélkül az FEV1 átlagosan 2,7%-kal csökkent, maszkkal 0,5%-kal, és a maszkkal kevesebb tünetet jeleztek. Jackson és munkatársai 2020-ban asztmás résztvevőkkel, 8 °C-on és 24%-os páratartalom mellett mérték ugyanezt kerékpáron: maszk nélkül 13%, maszkkal 6% volt az FEV1-esés, a köhögések számában viszont nem találtak különbséget.

A maszknak ára is van. Tutt és munkatársai 2021-ben ugyanazzal a −15 °C-os elrendezéssel azt találták, hogy maszkban 1,4%-kal rövidebb távot futottak le a négyperces próbán, és a bemelegítő szakaszon a pulzus is valamivel magasabb volt. A két svéd vizsgálathoz a maszkokat a gyártó ingyen biztosította. A szerzők szerint a gyártónak nem volt más szerepe, de érdemes tudni róla.

Kennedy és Faulhaber a saját eredményeikből azt a gyakorlati következtetést vonták le, hogy nagy hidegben takard el a szádat, és csökkentsd az intenzitást.

Mit jelent ez egy amatőr futónak

A szerkesztői olvasatunk a fentiekből, orvosi tanács helyett:

1. A futás utáni rövid köhögés hidegben gyakori, de nem diagnózis. Ha ritkán fordul elő, és percek alatt elmúlik, a kutatások alapján leginkább a légutak hidegre adott, átmeneti válaszára illik.
2. A visszatérő panasz orvosi kérdés. Ha rendszeresen sípol a légzésed, szorít a mellkasod, vagy aránytalanul fulladsz terhelés közben vagy után, kérj kivizsgálást. Az ATS szerint az EIB-t légzésfunkciós méréssel állapítják meg, a gyógyszeres kezelés pedig orvosi döntés. Mellkasi fájdalomnál ne várj.
3. A legnagyobb légzési terhelést a leghidegebb, legszárazabb napra ne tedd. Egy könnyű futásnál kisebb a légzési perctérfogat, mint résztávnál, és a mérések szerint a hatás a hideg és az intenzitás együttesén múlik.
4. A buff vagy sál a száj előtt az olcsó változata annak, amit a maszkos kísérletek vizsgáltak. Hogy egy egyszerű textil mennyit ér, azt ezek a vizsgálatok nem mérték, ezért ezt szerkesztői feltevésként írjuk le, nem eredményként.
5. Írd fel a hőmérsékletet és a panaszt is. Pár hét után a naplóból látszik, hogy a köhögés a fokokhoz, az edzés típusához vagy egy megfázáshoz kötődik-e.

A téli futás többi feltétele

A hideg levegő csak egy tényező a téli futásban. Hogy mit vegyél fel, azt a rétegezésről szóló útmutatónk mutatja meg, a korai sötétedéshez pedig a sötétben futás láthatóságáról szóló útmutató ad szempontokat. Ha egy hideg reggelen a tervezettnél rosszabbul megy a futás, a betegség, stressz és környezet jelöléséről szóló írásunk segít elkülöníteni, mi a formád és mi az időjárás nyoma.